Képzelje el, hogy nyugodtan ébred egy tengerparti reggelen, finom kávéval a kezében. Nem kell rohanni, csak élvezni az időt a szeretteivel. Nyaralások, kirándulások, nevetés – Ezentúl minden nap ilyen lehet.
Nyugdíjasként az életminőség nem a szerencsén, hanem a most meghozott döntéseken múlik. Bárki számára elérhető. Mégsem él így mindenki. Milyen akadályok állhatnak ez előtt – és hogyan kerülhetjük el őket?
Magyarországon a rendszer felosztó-kirovó elven működik: a most dolgozók befizetéseiből fizetik a jelenlegi nyugdíjakat. Ami ma befolyik a kasszába, az holnap kifolyik. Itt mindegy mekkora összeget vonnak el a bruttó jövedelmünkből, mert azt nem nekünk teszik félre.
A példa alapján, bruttó 1M forint után 100e Ft a nyugdíj járulék.
Az egész nyugdíjrendszer alapja az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya. Nézzük meg az évek során, ez hogyan változott:
1990: Sok volt az aktív dolgozó és alacsony volt az átlag életkor, ezáltal kevesen voltak egyszerre nyugdíjasok. Átlagosan 5 dolgozó tartott el 1 nyugdíjast.
2020: Az arány egyre szorosabb. A dolgozók száma csökkent, az idősek száma nőtt. Már 2 fő dolgozó tartott el 1 nyugdíjast.
2050-re: Ez az, ami minket is érinteni fog. várakozások szerint, mire elérjük a nyugdíjat közel 1 dolgozó fog 1 nyugdíjast eltartani. Ez komoly kihívás. Az 1milliós példa alapján is csupán 100e Ft amit a nyugdíj rendszerre különítenek el. Ezen érdemes elgondolkodni.
🔍 Mit mondott a régi Alaptörvény?
„A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a szociális biztonságot – különösen öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság esetén.”
📜 Mit ír az új Alaptörvény (2012-től)?
„Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritás elvén nyugvó állami nyugdíjrendszer működtetésével segíti elő.”
Elsőre aprónak tűnik a változás, de jogi minőségében ez egy jelentős eltérés.
A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha idős korunkba önellátásra képtelenné válunk, és intézményi ellátásra szorulunk, akkor az állam a hozzátartozóinkat kötelezheti a költségek átvállalására.
Forrás: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – Nemzeti Jogszabálytár